Nem kívánt álom - 2. rész

2. FEJEZET: AZOK A SEXY AUTÓVERSENYZŐK!

Az csodás pillanatokat a csengő hangja szakította félbe.

- Ez biztos Roxie lesz. – mondtam, majd felálltam a kanapéról, és az ajtóhoz mentem. Igazam volt; a barátnőm állt ott.
- Szia csajszi! – üdvözölt, majd megölelt.
- Szia! Jó újra látni. – válaszoltam, miközben viszonoztam az ölelését. Roxanne eközben beljebb jött.
- Szia Jon! – köszönt, amikor meglátta a kanapé ülő páromat.
- Szia Roxanne! – válaszolta Jon kissé felháborodva.
- Valami baj van? – tette fel a kérdését nekem Roxie.
- Nem, csak biztos hisztizik, amiért most nem kapott meg valamit. – válaszoltam mosolyogva.
- Hoppá! Bocsi, hogy félbeszakítottalak titeket. Nem sokára elmegyek, és akkor folytathatjátok, amit elkezdtetek. – mondta a barátnőm Jonhoz közel hajolva.
- Gyere, menjünk fel a szobámba beszélgetni. – húztam fel Roxanne-t a szobámba.

Ezzel felmentünk a hálóba, és ott folytattuk a beszélgetést.

- Na és mizu veled? Nem láttalak már vagy 2 hete. – mondtam.
- Semmi, azt leszámítva, hogy szakítottam Pete-tel. – válaszolta Roxie kissé szomorúan.
- Úristen! – kerekedtek el a szemeim – De hát miért? Mi történt?
- Rajtakaptam egy másik csajjal.
- Hogy mi??
- Igen. Hazamentem ebédszünetben, hogy meglepjem, de azt hiszem, én lepődtem meg jobban. Egy szőke libával találtam rá az ágyban.
- Jaj, szegénykém! Úgy sajnállak! – öleltem meg a barátnőmet- Ha bármiben segíthetek, csak szólj.
- Köszönöm. – válaszolta egyszerűen Roxie – De most mesélj te! Hogy álltok Jonnal?
- Velünk szerencsére minden rendben van. Hétvégén Angliába utazunk.
- Ez nagyszerű! Munka vagy vakáció?
- Igaziból nekem mindkettő, bár elvileg munka. A Forma-1-es versenyre megyünk.
- Forma-1? Az meg mi? – kérdezte értetlenül Roxanne.
- Gondoltam, hogy nem tudod, hogy mi az. – nevettem - Euróban ez az autóversenyzés királykategóriája, a legnépszerűbb verseny.
- Biztos…tudod, hogy soha nem értettem az ilyen sportokhoz.
- Igen, tudom szívem. – mosolyogtam rá.
- De állítólag az autóversenyzők helyesek. – gondolkodott el Roxie.
- Lehet, de engem nem érdekel. Itt van nekem Jon.
- Azért összejöhetnél valami helyes, száguldozó sráccal.
- Persze, hogy minden versenyén a szívroham kerülgessen? – kérdeztem – A színészi munka legalább nem olyan veszélyes. Legalábbis nem annyira, mint az autóversenyzés.
- Nekem mindegy, te tudod.
- Valami bajod van Jonnal? Mi nem tetszik vele kapcsolatban? – kérdeztem a barátnőmtől.
- Nem is tudom. Nem éppen a legszimpatikusabb ember, akivel valaha találkoztam, de azért nincs vele olyan nagy bajom.
- De mi a baj vele? –kérdeztem már megint értetlenül.
- Tudod, hogy szerintem nem jó ötlet, ha olyannal jársz, akivel együtt dolgozol. Még csak egy éve vagytok együtt, de már együtt éltek. Szerintem ez túl gyors.
- Szerintem pedig egyáltalán nem gyors. Mások már néhány hónap után összeköltöznek. Ehhez képest, mi még sokáig húztuk a dolgot.
- Nem akarok beleszólni az életedbe, csak kikérted a véleményemet, én pedig elmondtam.
- Oké, most már azt is tudom, hogy a legjobb barátnőm utálja a pasimat – mondtam finnyásan – Nagyszerű!
- Jaj, szívem! Nem utálom Jont. – ölelt meg Roxie - Csak azt mondom, hogy a hétvégén nézz szét egy kicsit azon a versenyen. – kacsintott rám.
- Tudod mit? Te is szétnézhetnél, végülis te vagy a szingli kettőnk közül.
- Ezt hogy érted?
- Gyere el velem Angliába! – mondtam határozottan – Nézünk neked valami helyes, száguldozó pasit. Nem fogadok el nemleges választ! – fenyegettem meg viccesen.
- Hát…nem vagyok benne biztos, hogy ilyen hamar akarok egy új pasit.
- De én biztos vagyok benne helyetted is. – mosolyogtam – Majd hívlak, hogy elmondjam, hogy mikor is indulunk pontosan. Oké?
- Oké. – egyezett bele sóhajtva a barátnőm – Tudom, hogy ha te egyszer a fejedbe veszel valamit, akkor azt véghez is viszed.
- Pontosan!
- Na jó, köszönöm a meghívást, de nekem most mennem kell. – mondta Roxanne, majd felállt az ágyról, amin eddig ültünk.

Közösen indultunk le a lépcsőn a nappaliba.

- Na én most megyek. Szia Jon! – köszönt el a barátnőm a pasimtól, de az ajtóban állva még visszaszólt – Aztán figyelj a hétvégén Kimre, nehogy felcsípjen valami sexy autóversenyzőt.
- Roxie! Cssss! – mondtam a barátnőmnek.
- Oké. Na szia szívem! – adott egy puszit, majd kilépett a házból, és a kocsija felé vette az irányt.

A nappaliba visszatérve Jon furcsán nézett rám.

- Mi a baj? – kérdeztem értetlenül.
- Nehogy felcsípj valami sexy autóversenyzőt? Csak nem ez a szándékod? – jött oda hozzám Jon.
- Dehogyis! – válaszoltam, majd átöleltem a szerelmemet – Nekem elég a sexy színész barátom.
- Remélem is baby. – mondta, majd egy puszit nyomott a fejem tetejére.

A nap hátralévő részében beszélgettünk, majd este egymás karjaiban aludtunk el.