Nem kívánt álom - 14. rész

14. FEJEZET: A SZEMBESÍTÉS

Nagyon boldogok voltunk Nicoval, hogy végre egymásra találtunk. De ekkor eszembe jutott Jon.

- Úristen! Mi lesz Jonnal? – sápadtam le.
- Ne érdekeljen! Most már csak mi számítunk. – felelte Nico kedvesen.
- Igen, de mindjárt ideér. Nagyon ki lesz akadva.
- Majd lerendezem. – mondta Nico egyszerűen.
- Nem lesz olyan könnyű! Te még nem találkoztál egy igazán dühös Jonathan Togoval! – figyelmeztettem.

Szerencsére Roxanne ért oda hozzánk előbb.

- Mi történt Kim? Miért kezdtél el rohanni, amikor… - tette volna fel a kérdéseket, majd meglátta, hogy Nicoval egymást öleljük – Ja, már értem….Vagyis mégsem. Akkor ti most összejöttetek? – kérdezte kissé összezavarodva.
- Igen. – feleltem boldogan, majd adtam egy puszit Nico szájára.
- Jon nagyon ki lesz akadva. – mondta Roxie.
- Tudom. – sóhajtottam – De majd elintézzük valahogy.

Sajnos ekkor az említett személy is megérkezett.

- Mi folyik itt? – kérdezte dühösen.
- Figyelj Jon, megmagyarázom! – válaszoltam.
- Minek fogod a kezét? Kimberly, mi a fenét művelsz? – már szinte ordított.
- Összejövök Nicoval. – feleltem bátran.
- Hogy mi van? – blokkolt le Jon.
- Igen, Jonathan! Elhagylak Nico miatt. Már őt szeretem, és szeretném, ha eltűnnél az életemből. – álltam elé, és olvastam be neki.
- Ezt nem gondolhatod komolyan Kim! Pont miatta hagysz el? – mutatott nevetve Nicora.
- Valami bajod van velem? – állt Jon elé Nico.
- Igen, mondjuk, lenyúltad a csajom. – válaszolta hidegvérrel az exem.
- Na jó Jon, ezt most hagyd abba! – álltam a két srác közé – Menj inkább haza Los Angelesbe!
- Nem megyek nélküled sehova! – nézett rám.
- Pedig kénytelen leszel. – felelte Nico mosolyogva.
- Ne mosolyogj vagy beverem a képed! – kezdett el kiabálni Jon.
- Elég lesz már! – sikított Roxanne. Mindenki ránézett.
- Jon! Fogd már fel, hogy Kimberly elhagyott és, hogy Nicot szereti. Kim! Ti pedig inkább menjetek el innen. Nem akarok bunyót. – osztott ki mindenkit a barátnőm.
- Szerintem is ez a legjobb ötlet. – mondtam, majd elindultunk Nicoval vissza, a szállodába.
- Ne higgyétek, hogy ennyivel el van intézve! – kiabált utánunk Jon.
- Ne is figyelj rá szívem! – ölelt át Nico – Minden rendben lesz!
- Hiszek neked. – válaszoltam, majd megcsókoltam.

Felmentünk Nico szobájába.

Eközben Jon még mindig nagyon ki volt akadva.

- Nem hiszem el, hogy mit művelt ez a kis ribanc! – őrjöngött.
- Ne nevezd Kimet ribancnak, csak mert dobott. Tényleg szereti Nicot, azért jött össze vele. – felelte Roxie.
- Te ne gyere nekem ezzel a hegyi beszéddel! – ordított Jon Roxie-val.
- Na idefigyelj Jonathan! – kezdett kiakadni Roxanne – Elviseltem az elmúlt egy évben, hogy piszkáltál és, hogy megjegyzéseket tettél rám. De nem fogom tovább tűrni a bunkó viselkedésedet. Talán az a gond hogy Kimberly soha nem osztott ki igazán. De majd én megteszem helyette! Békén hagyod Kimet és Nicot, azonnal visszautazol velem Los Angelesbe, és Kimberly-hez a forgatásokon kívül még csak nem is szólsz. Megértetted? Nem engedem, hogy tönkretedd a barátnőm életét! – fenyegetőzött Roxanne. Jon leblokkolt, egy ideig meg sem tudott szólalni.
- Nem is érdekel már mi van velük. – felelte Jon.
- Így gondoltam én is. – mondta mosolyogva Roxanne – Most pedig indulunk a reptérre. – mondta, majd elkezdte a taxi felé húzni a srácot.

Eközben Nicoval az ágyon feküdtünk egymás ölelésében.

- Annyira örülök, hogy így döntöttél. – mondta Nico, miközben a karomat simogatta.
- Én is. Nem lettem volna képes visszamenni Los Angelesbe Jonnal. Tudtam, hogy melletted van a helyem. – feleltem, majd felkönyököltem, és a szemébe néztem.
- Szeretlek Kim! Lehet, hogy korainak tartod az SZ betűs szót, de én már nem tudtam visszatartani.
- Nem tartom korainak azok után, amin keresztül mentünk. Én is szeretlek Nico! – válaszoltam, majd megcsókoltam.

A telefonom hangja hozott vissza a valóságba. Roxie-tól jött egy SMS.

„Elintéztem Jont, útban vagyunk LA felé. A csomagjaid a recepción vannak. Minden jót! Roxie
UI: Ne szúrd el!”

Elmosolyogtam, majd megmutattam az üzenetet Niconak.

- Aranyos lány! – mondta.
- Nem furcsa, hogy vele is randiztál? – kérdeztem.
- Az nem randi volt! Csak iszogattunk. Ha nem botlottam volna belétek, akkor egyedül töltöttem volna az estét, és Roxanne jó társaságnak tűnt. – felelte.
- És az volt?
- Igen, de te sokkal jobb vagy. Már az első találkozásunkkor tudtam, hogy egyszer összejövünk. Akkor is csak rád tudtam figyelni. – mondta, majd megcsókolt.

Végre ismét teljesen boldog voltam!