Nem kívánt álom - 37. rész

37. FEJEZET: ROMANTIKA

Nicoval megbeszéltük, hogy majd a hotelben találkozunk, azért Amandával visszamentünk az említett helyre.

- Nico nagyon romantikus lehet, ha inkább veled tölti az estét, mint a csapatával. – mondta a nővérem a szobámban ülve.
- Igen, az. – mosolyogtam – Annyira szeretem.
- Gondolom. És mi lesz a program?
- Szerintem csak elmegyünk valahova vacsorázni. Semmi extra.
- Csak aztán ma este tudjak aludni. – vigyorgott Amanda.
- Nem is voltunk hangosak…annyira. – feleltem kicsit durcásan. Amandával egymásra néztünk, majd hirtelen kitört belőlünk a röhögés. – Na de ideje készülődnöm. Segítesz kiválasztani a ruhát?
- Persze. Abban mindig is jó voltam. – mosolygott a nővérem.

Nagy nehezen sikerült kiválasztani a megfelelő ruhát. Amanda visszament a szobájába, én pedig lefürödtem, majd elkezdtem készülődni. Kisminkeltem magam, kivasaltam a hajam, majd felöltöztem. Furcsa volt, hogy Nico még mindig nem ért vissza, pedig több mint másfél óráig szépítkeztem.

Végül úgy döntöttem, hogy felhívom a páromat. Viszont a drága nem vette fel a telefont. Később megpróbáltam még egyszer, de a próbálkozásom ismét sikertelen volt.

Bekopogtam a nővéremhez, de nem nyitott ajtót. Talán alszik, vagy elment valahova.

Végül lementem a szálloda bárjába, és rendeltem egy whisky-t. Éppen megittam, amikor megérkezett a párom.

- Szia szívem! Sajnálom, hogy eddig elhúzódott a munka, de eléggé le vagyunk maradva, és ott kellett maradnom segíteni. – magyarázkodott Nico.
- Semmi baj, de azért felvehetted volna a telefont. – mondtam kissé mogorván.
- Véletlenül a szobámban hagytam. Ne haragudj! – mondta, miközben átölelt.
- Nem haragszom, de most inkább menjünk. Farkas éhes vagyok. – feleltem kedvesen.
- Gyorsan átöltözök, és indulhatunk is. – mondta a szerelmem, majd felrohant a szobánkba.
- Hát persze! – feleltem a szemeimet forgatva, majd inkább rendeltem még egy italt.

Tíz perc múlva vissza is ért a párom. Addigra én is megittam a whisky-met, majd indulhattunk is.

- Hova megyünk? – kérdeztem, miközben az utcán sétáltunk.
- Meglepetés! Majd megtudod, ha odaérünk. – kacsintott Nico.
- Tudod, hogy milyen kíváncsi vagyok. Nem bírom ki, amíg odaérünk. – mosolyogtam.
- Pedig kénytelen leszel baby! – nevetett Nico.

Végül beletörődtem a dologba. Szerencsére nem kellett sokat várnom. Húszpercnyi séta után meg is érkeztünk. Arra gondoltam, hogy a város egyik hangulatos étteremébe megyünk, de egészen másról volt szó.

A városon kívül, az erdőszélen álltunk meg. Csodálatos látvány fogadott minket.

Egy asztal állt ott két székkel körülvéve. A földet és az aszal egy részét rózsaszirmok borították. A fényt a rengeteg gyertya adta, amik lángja gyönyörűen égett a félhomályban.

- Ez elképesztő! – mondtam meghatódva, mikor feleszméltem.
- Örülök, hogy tetszik. – felelte Nico elégedetten.
- Hogy tudtad ezt megszervezni? – csodálkoztam.
- Nagyon sokoldalú vagyok. – válaszolta a szerelmem mosolyogva.
- Köszönöm. – feleltem, majd megcsókoltam.
- Már biztos nagyon éhes lehetsz. – állapította meg a párom, miután levegőhöz jutott.
- Igen. Együnk!

Nico kihúzta nekem a széket, majd miután leültem, ő is helyet foglalt. Meghozták az előételt.

- Nico, beszélnünk kéne valamiről. – törtem meg a csendet, miután befejeztük az első fogás elfogyasztását.
- Valami baj van? – kérdezte Nico kissé félve.
- Nem, dehogyis. Épp ellenkezőleg! Tudod, hogy a múlt héten kicsit összevesztem anyáékkal azon, hogy még nem akartalak bemutatni nekik, de úgy érzem, hogy most eljött az ideje annak, hogy megismerjenek téged.
- Szerinted már van annyira erős a kapcsolatunk, hogy megismerjük egymás szüleit? – kérdezte a szerelmem.
- Szerintem igen. Te nem így gondolod? – bizonytalanodtam el egy kicsit.
- De igen. Én is szívesen bemutatnálak a szüleimnek, csak azt hittem, hogy neked ez még túl korai. – vallotta be Nico.
Eközben meghoztál a fő ételt.
- Akkor amint ráérsz a verseny után, gyere el Phoenix-be! Megmutatnám a helyet, ahol felnőttem, és megismerhetnéd a rokonaimat, és a legrégebbi barátaimat is. – ajánlottam fel.
- Remek ötlet. – felelte Nico, majd hozzáfogtunk a főételhez.

Kimberly ruhái:

http://3.bp.blogspot.com/_7KjJdySKlM0/SOZxR1ZvV6I/AAAAAAAAA8Q/hIBmseZOgEE/s1600-h/onske_1198140866.jpg