Egy éjszaka ajándéka - 1. rész

Sziasztok! Íme az új történetem első része. Remélem tetszeni fog, és rendszeresen fogjátok olvasni. Jó szórakozást hozzá! ;D Puszi! <3

2006. május 14.

- Lányok! Készen vagytok már? Minél hamarabb ott akarok lenni a bulin. – akadékoskodtam.
- Várj már egy kicsit Lina! Még ki kell választanom a cipőt. – felelte a barátnőm, Victoria.
- Eddig nem értél rá? – akadtam ki – Napok óta itt vagyunk.
- De nem azt foglalkoztatott az egész hétvégén, hogy a mai bulin melyik cipőmet veszem fel. – vágott vissza, mire a másik barátnőm, Sofía elnevette magát.
- Én ezt nem hallgatom tovább! Megvárlak titeket a hotel előtt. Öt percetek van! – mondtam, majd felkaptam a táskám és elhagytam a szobát.

De hogy ki is vagyok én valójában, és milyen bulira készülünk a barátnőimmel?

A nevem Catalina Salvador, de mindenki csak Linának hív. Egy átlagos 20 éves spanyol lány vagyok, aki mellékesen megőrül a Forma-1-ért. A barátnőim nincsenek nagyon oda ezért a sportért, de rám való tekintettel – és mert imádnak utazni és új helyeket felfedezni – elkísértek az idei Spanyol Nagydíjra, Barcelonába. Valenciából érkeztünk, és Sofía összeköttetései miatt elmehetünk a mai este megrendezésre kerülő afterpartyra is.

Szerencsére csak néhány percet kellett várnom Victoriara és Sofíára. Gyorsan fogtunk egy taxit, majd el is indultunk a clubba, ahol a bulit tartják.

Mire megérkeztünk, már hatalmas volt a tömeg. Rengetegen szerettek volna együtt bulizni a Forma-1 sztárjaival. Szerencsére nekünk nem kellett sorban állnunk azért, hogy bejussunk, hiszen Sofía egyik barátja a VIP bejáratnál várt ránk.

- Szia Tom! – köszönt neki a lány vidáman. Látszott Sofíán, hogy régóta tetszik neki a srác, de eddig semelyikük nem mert lépni.
- Sziasztok! – köszöntött minket boldogan a srác.
- Szia! – feleltük Victoriaval
- Ők itt a barátnőim; Lina és Victoria. – mutatott be minket Tomnak Sofía.
- Örülök, hogy megismerhetlek titeket! Mindannyian nagyon csinosak vagytok ma este. – válaszolta Tom.

Egy kis pirulás közepette aztán bementünk a clubba, hiszen már mindannyian bulizni akartunk. A lányok alig tudnak valamit a Forma-1-ről, szóval akár Michael Schumacher is elmehet mellettük anélkül, hogy feltűnne nekik. Én viszont kenem-vágom a hírességeket, és biztos vagyok benne, hogy egész este azt fogom figyelni, hogy nincs-e a közelemben valamelyik pilóta, vagy csapatfőnök, vagy bárki, akit láttam már a közvetítések során.

A belépéskor mindannyian kaptunk egy pohár pezsgőt, amit a lányok és Tom hamar meg is ittak, így nem sokkal azután, hogy megérkeztünk, már elmentek inni. Én inkább maradtam azon a helyen, ahova legelőször álltam, hiszen jól beláttam a terem nagy részét.

Szerencsém volt, hiszen találkoztam néhány hírességgel, de a nagy kedvencemet egyelőre sehol nem láttam. Pedig állítólag itt lesz.

- Lina! Gyere! Azt hiszem van itt valaki, akivel szívesen találkoznál. – hallottam meg egyszer csak Sofía hangját.

Egy kis társasághoz vezetett, ahol ő, Tom és Victoria is ültek.

- Emberek, szeretném bemutatni a barátnőmet, akinél nagyobb Forma-1-rajongót szerintem nem hordott a hátán a Föld; ő itt Catalina.
- Sziasz… - köszöntem volna, de belém ragadt a szó, hiszen megláttam velem szemben ülni a kedvenc versenyzőmet, Nico Rosberget. Kedvesen mosolygott rám, mikor találkozott a tekintetünk. Éreztem, hogy fülig vörösödtem.
- Ülj le kislány! – ragadta meg a karom Sofía, és leültetett maga mellé, csakhogy ezáltal közvetlenül Nico mellé kerültem.

Néhány másodpercig azt sem tudtam az izgalomtól, hogy hol vagyok. Legszívesebben Nico nyakába vetettem volna magam, de ahhoz sem volt erőm, hogy ránézzek. Mindenfelé bámultam, csak szegény srácra nem. Sofía látta rajtam, hogy mennyire ideges vagyok. Oldalba lökött, és a fülembe suttogta:

- Ne legyél már ilyen beszari, ha elintéztem, hogy találkozz Nicoval.
- Te hogy éreznéd magad a nagy kedvenced mellett ülve? – vágtam vissza.
- Így. – felelte, majd megcsókolta Tomot. A srácot szemmel láthatóan ez cseppet sem zavarta. Legalább annak örülhettem, hogy az ő szerelmi élete jól alakul.
- Valakik nagyon jól szórakoznak ma. – jegyezte meg mellettem Nico.
- Igen. – válaszoltam elcsukló hangon.
- Nincs kedved kimenni egy kicsit a levegőre? Én itt vagyok már vagy egy órája, és jól esne, ha szívnék egy kis friss levegőt.
- De, felőlem mehetünk. – próbáltam összeszedni magam, így kimentünk a club elé.

Kint szerencsére már kevesen voltak. Lehet, hogy csak azért tűnt így, mert egy kevésbé szembetűnő helyen álltunk. Nico valószínűleg nem akarta, hogy a nyakába ugorjanak a rajongók.

- Szép idő van. – állapította meg néhány percnyi csend után.
- Igen. Kezdődik a nyár. – válaszoltam zavartan.
- Kint voltatok a futamon is? – kérdezte Nico.
- Igen. Amiatt utaztunk ide Valenciából.
- Szóval odavalósiak vagytok?
- Igen. – válaszoltam – De holnap sajnos már megyünk haza.
- Én is megyek haza. Csak nem Valenciába, hanem Monacoba.
- Tudom. – nevettem.
- Ha már itt van ez a buli, ahol jól kéne éreznünk magunkat, és neked egy álmod vált valóra azzal, hogy együtt szórakozhatsz a forma-1-esekkel, szóval tegyük felejthetetlenné ezt az estét. – ajánlotta fel Nico.
- Jó ötlet! – mosolyogtam.
- Az. Gyere, igyunk valamit. – ölelt át Nico, majd visszamentünk a clubba.

Hogy ebből mi lesz!

Catalina ruhái: