Elkerülhetetlen szerelem - 1. rész

Sziasztok! Meghoztam az új történetem első fejezetét. Remélem tetszik, és az egész történetet olvasni fogjátok. :D Puszi <3

Valami új kezdete

Idegesen járkáltam a fegyver laborban. Egyszerűen a jelenlétét sem tudtam elviselni. A munkámra sem tudtam rendesen koncentrálni. Már elegem volt a helyzetből, és tudtam, hogy valakit tennem kell, mert nem idegeskedhetek egész hátralévő életemben.

- Alyssa! Mi történt? - jött be a szobába kolléganőm és egyben barátnőm Calleigh Duquesne, aki amúgy fegyver szakértőként dolgozott a helyszínelőknél.
- Elegem van Ryanből...de nagyon! - akadtam ki.
- Ez így nem lesz jó. - mondta, miközben kezét a vállamra tette - Be fogsz golyózni, ha így folytatod.
- De nem tehetek róla! - kaptam fel a vizet - Egyszerűen nem tudom elviselni a közös munkát.
- Szerintem az lenne a legjobb, ha szabadságra mennél. Kipihennéd magad, elfelejtenéd Ryant, és újult erővel vágnál neki a munkának.
- Lehet, hogy igazad vam. - sóhajtottam - De ahogy magamat ismerem, otthon is csak Ryanen járna az agyam. A munkában pedig legalább elfoglalom magam.
- Ahhoz képest minden nap idegbeteg vagy. - fonta össze Calleigh maga előtt a karjait.
- Nem is! - vágtam rá.
- De igen Alyssa! Szóval csinálj valamit, ha nem akarsz ideg összeroppanásban meghalni. - mondta, vagy kiviharzott a laborból.
- Tényleg kéne. - jegyeztem meg magamnak.
- Alyssa! Horatio szeretne beszélni veled. - jött be egy másik kollégám a szobába.
- Megyek. - feleltem meglepődötten, majd elindultam a főnök irodája felé.

Fogalmam sem volt, hogy mit akarhat. Talán csak egy új feladattal akar megbízni, vagy...remélem, hogy ő nem vette észre, hogy mennyire kényelmetlenül érzem magam Ryannel.
Kopogtam, majd kissé félve benyitottam.

- Jó napot! - köszöntem.
- Szia Alyssa! Foglalj helyet, kérlek. - mondta a szokásos rideg arckifejezéssel. Engedelmeskedtem, és leültem az asztalához.
- Valami rosszat csináltam? - bukott ki belőlem az első dolog, ami eszembe jutott.
- Nem, nem erről van szó. - felelte Horatio miközben az ablakon bámult kifelé - Viszont hallottam, hogy nehezen megy a munka Mr. Wolfe-fal.
- Igen. - feleltem egy kissé elszégyellve magam - Tudom, hogy azt beszéltük meg, hogy a kapcsolatunk nem akadályozhat minket a munkában, de ezt be is tartjuk. - tettem hozzá.
- Egyelőre...de mi lesz később? Egyszer valamelyikőtöknél elszakad a cérna...
- Ezzel mire akarsz célozni?
- Arra, hogy talán egy ideig nem kéne itt dolgoznod.
- Fel akarsz függeszteni? - kezdtem kétségbeesni.
- Nem. Az egyik legjobb szakemberem vagy, nem akarok tőled megválni. - felelte Horatio nyugodtan.
- Akkor miről van szó? - értetlenkedtem tovább.
- Az FBI már régóta szeretné, ha valaki a csapatomból egy ideig náluk dolgozna. - kezdett bele a mondandójába, miközben leült velem szemben az asztalhoz - És úgy gondolom, hogy te sojat tudnál segíteni az egyik csapatuknak.
- Az FBI-hoz akarsz küldeni...Washingtonba? - döbbentem le.
- Nem, te Quanticoba mész, ahol a Viselkedéskutató Egység központja van. Ez mindkettőtöknek jó lenne. Őket segítenéd a tudásoddal, te pedig távol lehetnél Ryantől, és végképp elfelejthetnéd őt.
- Igazad van, de...
- De? - nézett a szemembe a főnök.
- Nem tudok ilyen gyorsan dönteni. Mégiscsak egy számomra idegen helyen kéne élnem egy ideig. Senkit sem ismerek ott.
- Alyssa! Ne futamodj meg! Tudod, hogy ez a változás most jól jönne.
- Igen, tudom. - hajtottam le a fejem - Rendben! Elfogadom az ajánlatot!
- Jó napot! Hoztam magának néhány iratot Mr. Caine. - jött be a titkár nő.
- Tegye csak le Ms. Taylor. - felelte Horatio, majd ismét felém fordult - Hiányozni fogsz Alyssa!
- Nekem is te...és az egész csapat. De igazad van. El kell vállalnom ezt a munkát az FBI-nál. - feleltem.
- Akkor felhívom Mr. Hotcnert, hogy holnap már uatzol is hozzájuk. - nyúlt a telefonért.
- Na várjunk csak! Máris?
- Máris szükségük van rád. - mondta Horatio, majd elkezdett tárcsázni egy telefonszámot - Jó napot! Itt Horatio Caine a Miami Dade rendőrségtől. - szólt bele pár másodperccel később a kagylóba -Az állással kapcsolatban telefonálok, amiről nem rég beszéltünk. Az az igazság, hogy elfogadta az említett személy. Mikor utazzon Quanticoba? Hogy már holnap? Gondoltam...rendben! A többit majd elintézik önök. Viszhall! - bontotta a vonalat. - Ms. Johnson! Virginiába mész, és az FBI-nál fogsz dolgozni!
- De jó lesz! - sóhajtottam.


Alyssa ruhái: