Nem kívánt álom - 75. rész

Miután megvettem a tesztet, gyorsan hazamentem, mert kíváncsi voltam, hogy terhes vagyok-e. Csakhogy amikor hazaértem, nem volt erőm elvégezni a tesztet. Órákon keresztül próbáltam rávenni magam, de aztán mindig meghátráltam, arra hivatkozva, hogy van valami dolgom. Meg amúgy sem akartam úgy megtudni az eredményt, hogy Nico nincs velem. Késő este végül úgy döntöttem, hogy másnapra halasztom a dolgot. Akkor viszont forgatásom lesz - ami legalább eltereli a gondolataimat -, ezért majd munka után végzem el a tesztet.

Így fogmosás után lefeküdtem, és egészen másnap fél 8-ig aludtam.

Reggel lezuhanyoztam, felöltöztem, és elindultam a forgatásra. Ott aztán kisminkeltek, és megcsinálták a hajam, én pedig a szövegemet gyakorolva vártam, hogy valamelyik jelenetem felvételéhez érkezzünk.

Ekkor azonban leült mellém a volt barátom, Jon.

- Szia Kim! - köszönt kedvesen.
- Szia! - feleltem fel sem nézve a forgatókönyvből.
- Nico most nem kísért el? - kíváncsiskodott.
- Nem. Éppen Abu Dhabiban tesztel. - feleltem kissé flegmán.
- Attól, hogy már nem járunk, nem kell rosszban lennünk. Lehetünk barátok is.
- Nem nagyon vágyom a barátságodra. - néztem rá először.
- Miért? Tettem ellened bármi rosszat?
- Soroljam? Megpróbáltál féltékennyé tenni, állandóan piszkált, és el akarod érni, hogy szakítsunk Nicoval...amúgy semmit. - gúnyolódtam.
- Én nem akarom, hogy szakítsatok. - játszotta az ártatlant Jon.
- Na idefigyelj! Engem nem érdekel, hogy mi van veled. Rosszul éreztem magam, mikor szakítottam veled egy másik srácért, és azt akartam, hogy boldog legyél, de most már inkább azt kívánom, hogy rohadj meg! - akadtam ki, majd otthagytam.

Elegem volt már belőle. Elég volt az, hogy Nico távol van, és lehet, hogy terhes vagyok, nem hiányzott még Jon is.

A forgatással kb. este 8-kor végeztünk. Hazaérve fáradtam dőltem le a kanapéra. Majdnem elaludtam, amikor csöngetésre lettem figyelmes. Nagy nehezen kinyitottam az ajtót, és a nővéremmel, Amandával találtam szemben magam.

- Szia Húgi! - ölelt meg - Hogy vagy?
- Szia! Fáradtam. - ásítottam.
- Igen, az látom. - nevetett - Mikor jöttél haza?
- Tegnap. Ma már forgatásom volt. - ültünk le a kanapéra.
- Uhh, Jonnal? - húzta el a száját.
- Igen. - sóhajtottam - Elegem van már belőle. De hagyjuk azt a barmot! Hogy vagytok? - néztem a gömbölyödő pocakjára.
- Jól. Tegnap voltunk rutin ellenőrzésen, és minden a legnagyobb rendben van. - mesélte fülig érő szájjal Amanda.
- Látszik, hogy nagyon boldog vagy. Jó ezt látni. - mosolyogtam én is - De hallom, alakul valami Lewiszal?
- Ezt honnan tudod?
- Nicotól, akinek Lewis mesélte. Azt hittem, hogy vagyunk olyan jó testvérek, hogy megosszuk egymással, hogy mik történnek velünk.
- Azért én arra nem vagyok annyira kíváncsi, hogy miket csináltok együtt Nicoval. - nevetett Amanda - De igazad van. Sajnálom. Csak még nem biztos, hogy összejön ez a dolog Lewiszal, és nem akartam semmit elkiabálni. Nem akarok úgy járni, mint a múltkor.
- Tudom, de legalább nekem elmondhattad volna. Tudod, hogy nem vagyok pletykás. - válaszoltam.
- Tudom Kim. És mégegyszer sajnálom.
- Semmi baj, lépjünk túl ezen. - mosolyogtam.
- De veled mi van?
- Két nagy dolog is történt velem mostanában.
- Mi? - látszott Amandán, hogy megőrül a kíváncsiságtól.
- Hát...Nico megkérte a kezem! - mutattam neki a kezemen lévő gyűrűt.
- Úristen! - sikított a nővérem - Ez nagyszerű! Mikor lesz az esküvő?
- Még nem tudjuk. De remélem, minél hamarabb.
- Annyira örülök nektek. És mi a másik dolog?
- Lehet, hogy terhes vagyok. - mondtam ezt már kevesebb lelkesedéssel.
- És ez baj? - értetlenkedett Amanda - Már majdnem fél éve együtt vagytok, szeretitek egymást, és szerintem nagyszerűen fel tudnátok nevelni egy gyereket.
- Tudom, de ez szerintem még korai lenne. Ráadásul még fiatalok vagyunk, mindketten inkább a karrierünkkel foglalkoznánk. - magyaráztam.
- Tesztet csináltál már?
- Nem, de már vettem, csak nem volt erőm még megcsinálni.
- Akkor csináld meg most! Egyszer meg kell tudnod az igazságot.
- Tudom. - sóhajtottam - Akkor megyek, és megcsinálom.


Ezzel felálltam, fogtam az asztalon lévő zacskót, amiben a teszt volt, és bementem a mosdóba. Elvégeztem az utasításokat, amiket a doboz írt, és vártam.


- Mi lett az eredmény Kim? - kiabált be Amanda. Kinyitottam neki az ajtót.
- Mindjárt kiderül. - idegeskedtem. Ekkor jelzett a telefonom beállított óra, hogy lejárt az idő; megnézhetem az eredményt.
- Készen állsz? - fogta meg a kezem a nővérem.
- Nem, de nézzük meg. - feleltem, majd a kezembe vettem a tesztet.
- Úristen! - döbbentem le.
- Kimberly Kyle, gyereked lesz! - mondta Amanda.


Na ettől féltem!


Kimberly ruhái: