Nem kívánt álom - 63. rész

Sziasztok! Visszajöttem a "nyaralásból" , szóval hozom az új részeket. Kint nem tudtam használni a netet, de írtam két részt, amiből az egyiket most felteszem, és a másikat is hamarosan. Sok kommentárt várok. Puszi! :)

- Sajnálom! - kapta a kezét a szeme elé Keke.
- Apa! Miért nem kopogtál? - kérdezte Nico kissé ingerülten. Én csak magamra rántottam a takarót, és figyeltem az apa-fia beszélgetést.
- Nem gondoltam, hogy ti... én inkább most megyek. - mondta Keke, majd szó szerint elrohant.
- Ez aztán ciki volt! - szólaltam meg.
- Az. - felelte Nico - Azt sem tudom, minek jött be apa.
- Biztos akart mondani valamit. De most már mindegy! Aludjunk inkább szívem! - vetettem fel az ötletet, majd a szerelmem karjaiba bújtam.

Másnap reggel magamhoz képest korán; reggel 9-kor keltem fel. Nico még mélyen aludt, ezért csöndben kimásztam az ágyból, felöltöztem, majd lementem a földszintre.

Sinát a konyhában találtam; éppen főzött. Kedvesen köszöntött:
- Szia Kimberly! Hogy aludtál?
- Jó reggelt! Jól, köszönöm. - mosolyogtam.
- Nico még alszik?
- Igen. - válaszoltam.
- Az apja is. Látszik, hogy mindkettőjükben finn vér csordogál. - nevetett Sina.
- Tényleg. Mióta vagy fenn? - kérdeztem.
- Úgy fél órája. Gondoltam, csinálok nektek egy finom ebédet.
- És mi lesz a kaja?
- Húsleves, főételnek pedig olivás tészta; Nico kedvence.
- A kedvence? Akkor azt hiszem, meg kéne tanulnom a receptet. - nevettem.
- Az lehet. Amúgy mennyire komoly a kapcsolatotok? - tette fel Sina a rettegett kérdést.
- Elég komoly. Nagyon szeretjük egymást, és biztos vagyok benne, hogy ami köztünk van, az nem csak egy nyári kaland. - feleltem boldogan.
- Jó ezt hallani. - mosolygott Sina - Annyira örülök nektek. Nico végre talált egy olyan lányt, akit mindenki szeret.
- Azért azt nem mondanám, hogy mindenki szeret. - nevettem - De örülök, hogy ilyen jól kijövök a szerelmem anyukájával.
- Én is örülök, hogy a fiam veled van. Sokkal jobb vagy, mint az előző barátnője.
- Vivian? - kérdeztem.
- Igen...Vivian. - húzta el a száját Sina - Soha nem szerettem azt a lányt...és ezzel nem vagyok egyedül. Mikor Nico elmondta, hogy szakítottak, legbelül megkönnyebbültem, hogy nem fognak összeházasodni.
- Úgy volt, hogy összeházasodnak? - kerekedtek ki a szemeim.
- Nico meg akarta kérni Vivian kezét, de pár nappal előtte összvesztek, és szakítottak.
- Értem. Tényleg jó, hogy végül nem kérte meg a kezét. - mondtam.
- Talán tudsz valamit? - kémlelte Sina a tekintetem.
- Nem! - vágtam rá - Csak örülök annak, hogy Nico velem van.
- Kimberly! Nem akarnám, hogy elmondd, ha nem a fiamról lenne szó. De kérlek, ha tudsz valamit, akkor mondd el!

Egy pillanatra ledermedtem, mert nem tudtam, hogy elmondjam-e azt, amit Roxanne-től tudtam meg.

- Vivian megcsalta Nicot. - nyögtem ki végül.
- Hogy mi? - döbbent le Sina - Ezt honnan tudod?
- A srác, akivel lefeküdt Vivian, a legjobb barátnőm pasija volt. - magyaráztam.
- Ezt nem hiszem el. - állt fel Sina az asztaltól, ahol ültünk - Tudtam, hogy valami nincs rendben azzal a csajjal, na de ilyet... Nico ugye tudja?
- Nem - feleltem - Neki még nem mondtam el, és lehet, hogy nem is fogom.
- De joga van tudni! Én biztos tudni akarnék arról, ha a volt párom megcsalt. - akadt ki.
- De nem akarom, hogy Nico tőlem tudja meg. Annyira boldogok vagyunk együtt, hogy nem akarom semmivel kockára tenni a kapcsolatunkat.
- Megértelek. - ült vissza Sina - Akkor majd szólok neki én.
- Inkább ne! - kértem - Ha megtudná, hogy tudtam róla, és nem szóltam neki, akkor lehet, hogy kiakadna, auzt pedig nem szeretném.
- Akkor mégis kitől tudná meg?
- Talán most életbe léphetne az a mondás, hogy amiről nem tudunk, az nem fáj. - mondtam.
- Azt akarod, hogy Nico ne tudjon róla? - kérdezte értetlenül Sina.
- Talán. - feleltem kissé félve.
- Figyelj Kimberly! - fogta meg a kezem - Egy kapcsolat alapja általában az őszínteség, szóval ne akarj hazugságban élni. Előbb-utóbb Nico úgy is meg fogja tudni, és akkor csak még jobban kiakad azon, hogy tudtad, és mégsem szóltl neki róla. Ne akarj eljutni odáig!
- Igazad van! - sóhajtottam - Megpróbálok minél hamarabb beszélni vele.
- Ez a beszéd! - mosolygott Sina - Na de most visszamegyek a konyhába, mert nem szeretném, ha odaégne az ebéd.
- Rendben. Én felmegyek, és felkelek, hogy Nico felébredt-e már.
- Oké.

Ezzel felmentem a párom szobájába. Nico már ébren volt; éppen öltözködött.

- Jó reggelt szívem! - köszöntött egy csókkal.
- Jó reggelt! - köszöntem.
- Mi legyen a mai program? - kérdezte a szerelmem.
- Nem tudom, nem ismerem a környéket.
- Az a gáz, hogy én sem annyira. - nevetett Nico - Soha nem éltem itt.
- Nem megyünk ki a partra? - vetettem fel az ötletet.
- De, ez jól hangzik. Imádom az eszed. - adott egy puszit az arcomra.
- Mást nem is szeretsz rajtan? - tetettem a szomorút.
- Mindent szeretek rajtad! - csókolt meg újra.

Ezt a boldogságot senki nem vehette el tőlünk.